KONFLIKTUSKEZELŐ KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE AZ ISKOLÁBAN
Konfliktusaink megoldása, vitáink békés úton való rendezése olyan képesség, ami tagadhatatlanul az egyik legfontosabb az életben való boldoguláshoz. Mint minden más képességet, ezt is szociális tanulás és minta alapján sajátítjuk el, azaz jobb híján úgy reagálunk a nézeteltérésekre, ahogyan azt a környezetünkben láttuk.
Van, aki egyfolytában támad, van, aki egyfolytában védekezik, van, aki inkább menekülőre fogja és igyekszik elkerülni a konfliktusokat, van, aki feladja a küzdelmet, mondván úgy sincs értelme és van, aki tagadja, hogy bármiféle konfliktus létezne.
Nem könnyű ez a téma és a konfliktuskezelés összetett képesség, mégis óriási szükség lenne arra, hogy az ösztönös viselkedési minták mellett a gyerekek jól működő és hatékony módszereket is elsajátítsanak arra vonatkozólag, hogy hogyan oldhatják meg a társaikkal való összetűzéseket békés úton.
Nézeteltérések és marakodás persze nem csak az osztályteremben fordulnak elő, ezért az iskolai keretek között elsajátított konfliktusmegoldó fortélyok a mindennapi életben és később felnőttként is nagy hasznukra válhat(ná)nak.
A kérdés már csak az, hogyan, milyen eszközökkel tanítható ez a lényegi életkészség osztálytermi környezetben?
Ebben a blogcikkben összeszedtem néhány gondolatot arról, hogy mi a konfliktus, hogyan néz ki a konfliktusok „jóféle” megoldása, mennyi minden részképességre van szükség mindehhez, és gyűjtöttem néhány ötletet, hogyan lehetne tanítgatni diákjainkat a békés(ebb) problémamegoldásra.
Mi a konfliktus?
Olyan nézeteltérés vagy probléma, amely két vagy több ember között történik. Összetűzés nemcsak az ellenségek, hanem a legjobb barátok között is megtörténhet. A legtöbb konfliktus kicsiben kezdődik, ám ha nem foglalkozunk velük, akkor nagyra nőnek, és egyre komolyabb nehézségeket okozhatnak minden résztvevő számára.
Hogyan foglalkozzunk „helyesen” egy konfliktussal?
Fontos, hogy
1. a problémát gorombáskodás helyett, higgadtan és békés módon kezeljük,
2. törekedjünk arra, hogy a vitás helyzet mindkét oldalát megismerjük,
3. és olyan megoldást találjunk, ami minden érintett javát szolgálja.
Milyen rész elemek, részképességek szükségesek ahhoz, hogy valaki képes legyen a konfliktusok ilyen típusú megoldására?
- 1. Önkontroll: Mivel a vitás helyzetek általában automatikusan bekapcsolják az üss vagy fuss reakciót, ezért a legtöbb gyerek túl indulatosan vagy túl félénken viselkedik a konfliktushelyzetekben. Márpedig a békés megoldás többnyire megköveteli, hogy képesek legyünk higgadtan beszélni, és önuralmat tanúsítva megfékezni a „csípőből jövő” ösztönös reakciókat.
- 2. Problémaelemző képesség: A gyerekeknek első körben meg kell tanulni azonosítani, helyesen felismerni az adott problémát, és megérteni, hogy mi okozza azt.
- 3. Empátia: Miután a gyerekek megértették a konfliktust, meg kell tanulniuk együttérezni a másik vagy a többi érintett féllel.
- 4. Felelősségvállalás: Mivel egy adott konfliktus minden esetben több személyt érint, a gyerekeknek képesnek és hajlandónak kell lenni arra, hogy vállalják a felelősséget a saját részükért. Adott esetben tudniuk kell beismerni, ha hibáztak, tévedtek és hajlandóságot kell mutatniuk a jóvátétel valamilyen formájára.
- 5. Kommunikáció: A viták békés megoldása érdekében fontos, hogy a gyerekeknek legyen olyan érzelmi szókincse, és ismerjenek olyan nyelvi mintákat, amikkel képesek megfelelően kifejezni az érzéseiket, gondolataikat, és tudjanak beszélni a problémáról.
- 6. Kompromisszumkészség: A gyerekeknek hajlandónak kell lenni arra, hogy a béke kedvéért olyan megoldást is elfogadjanak, ami nemcsak számukra kedvező, hanem a másik fél javát is szolgálja, azaz egy kölcsönösen előnyös megoldás.
Nos, ezek után, gondolom érthetőbb, hogy miért is van oly kevés szép példa a békés konfliktusmegoldásra az osztálytermekben. Ám csüggedésre semmi ok, egy kis gyakorlással minden megtanulható!
De mivel és hogyan kezdjük?
Minden pedagógus tudja, hogy a gyerekek akkor tanulnak a legeredményesebben, ha gyakorolnak, és ugyanúgy igaz ez a konfliktusok megoldására is. Azt is tudjuk, hogy minél szórakoztatóbb tevékenységeket biztosítunk egy tananyag, - jelen esetben a konfliktuskezelés - elsajátításához, annál nagyobb örömük lesz a gyakorlásban.
Íme néhány osztálytermi tevékenység, amellyel játékos módon gyakorolható ez az életkészség:
1. Mi a jó megoldás? kitalálós totó: Kicsiknek olvass fel 5-10 egyszerű vitás helyzetet tartalmazó történetet, és mindegyikhez adj meg 3 megoldás verziót: A= mindkét fél veszít, B=egyik fél nyer, másik veszít, C= mindkét fél nyer. A gyerekeknek meg kell tippelni, hogy melyik a helyes, azaz a kompromisszumos megoldás.
Példa: Tigris és Kutya mind a ketten imádnak focizni, de ma az öltözőben összevesztek azon, hogy ki legyen a kapus. Tigris szerint ő lenne a jobb kapus, mert ő gyorsabb, de Kutya unja már, hogy mindig Tigris véd, és ő is szeretné kipróbálni magát a kapuban.
Mi a jó megoldás? – Találd ki, és jelöld X-el a papírodon!
A: Tigris és Kutya addig marakodtak, hogy végül a tesitanár, Nyuszikát állította be a kapuba.
B: Tigris beleharapott Kutyába, aki megsérült, így végül Tigris lett a kapus, Kutya pedig mehetett az orvoshoz.
C: Tigris védett az első félidőben, Kutya pedig a másodikban.
2. Kreatív írás vagy alkotás: Bátorítsd a tanulókat, hogy akár írásban, akár rajzban osszanak meg egy-egy olyan történetet az osztállyal, ami valamilyen konfliktust tartalmaz, majd közösen beszélgessetek arról, hogy
- Kik között van vita és miben?
- Mi okozta a vitás helyzetet?
- Kinek mi az álláspontja, és miben áll az ellentét?
- Mi nehezíti, hogy megoldódjon ez a konfliktus?
- Mi segíthetné elő a megoldást?
- Mi lehetne itt a jó megoldás?
- Ki mit tenne?
3. Szerepjáték: Írj néhány gyakori konfliktus-szituációt tartalmazó forgatókönyvet, és adj lehetőséget a diákoknak, hogy kiscsoportokban, nyugodt és biztonságos helyzetben dolgozhassanak a probléma megoldásán.
4. Béketeremtő olvasmányok: A Spiribuuu Suli sorozat olvasmányai például kifejezetten arra lettek kitalálva, hogy pszichoedukációs céllal felolvasd az egész osztálynak, majd közösen feldolgozzátok a történeteket az olvasmányhoz kapcsolódó munkafüzet interaktív feladatain keresztül.
Bővebben az egyes kötetekről ITT olvashatsz.
5. Dumaóra: Egy megszokottól kicsit eltérő, lazább, interaktívabb órai keretek között prezentáció segítségével taníts meg a gyerekeknek egy konkrét lépésekből álló, békés konfliktuskezelő módszert, amelyet az iskolában egyre nagyobb önállósággal gyakorolhatnak és használhatnak.
Ehhez nagy segítség lehet az alábbi általunk készített prezentációs diasor:
Hogyan kezeld a konfliktusokat? iskolai foglalkozás - Egy 6 lépéses módszer bemutatása és gyakorlása az osztályban előforduló vitás helyzetek kezeléséhez.
A diasor lépésről-lépésre vezeti a pszichoedukációs órák (2 x 45 perc) menetét és 10-16 éves gyerekcsoportokhoz javasoljuk.
Bővebben a termékről ITT olvashatsz (vagy a képre kattintva):
