2024. február 20.

Örömmel jelentem be, hogy megjelent legújabb kiadványunk, a Barátságban a testemmel interaktív napló, ami rendkívül hasznos segítség lehet olyan tizenéves lányoknak, akik túlságosan elégedetlenek a saját külsejükkel és túl sokat aggódnak azon, hogy mások mit gondolnak róluk.

Ebben a blogcikkben meg szeretném osztani veletek a napló bevezetőjét, - hátha ezáltal Ti is kedvet kaptok ahhoz, hogy barátságosabbá formáljátok a saját testetekkel való viszonyotokat.

2023. november 16.

Legújabb tanári segédletünket külföldi tartózkodásunk ihlette, - úgyhogy máris van egy jó oka annak, hogy ebben a tanévben épp itt lakunk Mallorcán.

A gyerekeim itt egy spanyol-angol nemzetközi kéttannyelvű iskola padjait koptatják, és az órák felén, amelyek spanyolul (vagy épp katalánul) folynak szerintem csak bámulnak ki a fejükből, de édesanyjuk legnagyobb örömére van egy olyan órájuk, hogy „Emotional skills”, (magyarul Érzelmi készségek óra).

2023. október 4.

Szülőként természetes, hogy a legjobbat akarjuk a gyermekeinknek, de iskolapszichológusként egyre kevésbé vagyok biztos benne, hogy tudjuk, mi is a legjobb. Az odáig oké, hogy az autoriter nevelési gyakorlat helyett egyre nagyobb teret kapnak a családokban a pozitív és gyengéd nevelési módszerek, de sajnos azt tapasztalom, hogy ezek sok esetben félresiklanak, és egyfajta ALKALMAZKODÓ – vagy inkább behódoló – szülői attitűdöt eredményeznek. Érthető módon, különösen hangsúlyos ez a szülői alkalmazkodás az ADHD-val vagy aspergerrel diagnosztizált gyerekek szüleinek körében.

2023. augusztus 30.

Konfliktusaink megoldása, vitáink békés úton való rendezése olyan képesség, ami tagadhatatlanul az egyik legfontosabb az életben való boldoguláshoz. Mint minden más képességet, ezt is szociális tanulás és minta alapján sajátítjuk el, azaz jobb híján úgy reagálunk a nézeteltérésekre, ahogyan azt a környezetünkben láttuk.
Van, aki egyfolytában támad, van, aki egyfolytában védekezik, van, aki inkább menekülőre fogja és igyekszik elkerülni a konfliktusokat, van, aki feladja a küzdelmet, mondván úgy sincs értelme és van, aki tagadja, hogy bármiféle konfliktus létezne.

Nem könnyű ez a téma és a konfliktuskezelés összetett képesség, mégis óriási szükség lenne arra, hogy az ösztönös viselkedési minták mellett a gyerekek jól működő és hatékony módszereket is elsajátítsanak arra vonatkozólag, hogy hogyan oldhatják meg a társaikkal való összetűzéseket békés úton.

2023. július 25.

Előző bejegyzésemben lelkesen meséltem arról, hogy 2023 októberétől a Spiribuuu 4 napos terápiás elvonulásokat szervez a csodálatos Mallorca szigetére. A módszer, amivel az elvonulások alatt dolgozni fogunk a Hellinger-féle családállítás, ezért most ezt szeretném röviden bemutatni azoknak, akik még nem hallottak róla.

A módszert a pszichoterapeutaként működő német nemzetiségű, Bert Hellinger a '80-as években kezdte kidolgozni. Fontos tisztázni, hogy a családállítás, a nevével ellentétben NEM a családfánk feltérképezésére szolgál, és az is tévhit, hogy csak és kizárólag a családtagjainkkal kapcsolatos problémáink orvoslására való.

2023. július 25.

Kedves Spiribuuu barátok!

Az élet úgy hozta, hogy szeptembertől Mallorcára költözünk a családommal. Mi felnőttek ott és onnan fogunk dolgozni, a gyerekek pedig egy nemzetközi iskola padjait koptatják majd, és remélhetőleg megtanulnak spanyolul is.

Mivel – reményeim szerint - több időm lesz elmélyült alkotómunkára, a Spiribuuu termékek palettája várhatóan új játékokkal és kiadványokkal bővül:
- Tizenévesek részére tervezünk egy olyan naplót, ami az egészséges, pozitív testkép kialakításában segíti majd a fiatalokat és hasznos, gyakorlati útmutatásokat ad arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetnek elégedettebbek és barátibb viszonyban a saját testükkel. Jól hangzik, nem?
- Továbbá tervben van, hogy folytatom a Spiribuuu Suli sorozatot is, hiszen még 3 szereplőnek szeretném megírni a történetét: Sünös Vincenzo, Páncélos Zita és Pirospont Annabell még türelmesen várnak a sorukra.

2023. július 5.

A pszichológusok, érzelmi gyógyítással foglalkozó szakemberek már egy ideje azt szajkózzák, hogy érezni ér, és hogy minden érzelem helyénvaló. Legyen az harag, fájdalom, félelem, szomorúság... Mindez elvileg oké. Én is olvastam...

Ugyanakkor nem tudom, ti megfigyeltétek-e, de jómagam a megértés ellenére sokszor mégsem érzem okénak:
- ha a nagyobbik lányom otrombán viselkedik a másikkal, ne adj Isten megüti...
- ha a fiam hosszasan vekeng azon, hogy valami nem úgy alakult, ahogyan ő szerette volna, és 120 percnél tovább ragad benne az önsajnálatban.
- ha a kisebbik lányom valami új élmény lehetőségét élből elutasítja, mert szorong, és olykor csak „erőszak” hatására hajlamos kimozdulni a beszorult valóságából.
- ha a férjem fáradt, nincs kedve valamihez, de nem tud nemet mondani a gyerekek kívánalmainak, és mártír módjára, morogva, haraggal telve teljesíti a „kötelességeit”, amivel elvileg éppen örömet szeretne szerezni valakinek.

Hogy mit érzek ilyenkor? Haragot.
Elfogadom? Hmm... nem tudom egyértelműen kijelenteni, hogy igen. Látszólag ugyan rendben vagyok vele, hiszen kifejezem a dühömet, de attól függően, hogy mennyire „elegánsan” sikeredett, többnyire megítélem magam miatta.

2023. május 17.

"Kedves Enikő!
Sokat olvasok arról, hogy amikor a gyerek ideges, kivágja a hisztit és „elmentek neki otthonról”, akkor a szülőnek nem szabad belemenni a transzába, hanem meg kellene őriznie a nyugalmát, sőt, a gyereket is hozzá kéne juttatni ehhez az állapothoz... – amit agyilag ugyan felfogok, na de a kivitelezés... Nekem ez magas! A probléma ott kezdődik, hogy magamat sem tudom kivonni az idegbajból, akkor hogyan segíthetnék neki? Tudnál erre tanácsolni valami kézzel foghatót?" R. Móni.

2023. február 28.

"Meg vagyok rekedve egy ponton, és fogalmam sincs, hogyan tudnám átlépni a korlátaimat."

Vagyunk egy páran, akiknek egy ideje már ismerős ez a gondolat.
A korlátainkra tudatosnak lenni egy ideig talán hozhat némi megkönnyebbülést, de egy ponton túl nálam mindig bekapcsol a bizonyosság, hogy lehet(ne) máshogyan is, és akkor már borzasztóan feszít, ha mégsem tapasztalok változást.

2023. január 25.

A Duna TV Család-Barát magazinműsorába kaptam meghívást, ahol arról beszélgettünk, hogy miért fontos a gyerekek társas és érzelmi készségeinek fejlesztése, valamint, hogy a Spiribuuu játékos eszközei hogyan használhatók erre családi körben.

2022. november 17.

Ahány anyával vagy apával beszélgetek, annyi ítéletet hallok a szülőségről.

- „Nem értem miért viselkedik így ez a gyerek, pedig én úgy érzem jó anyja vagyok, a lelkemet is kiteszem érte.”
- Szerintem én nem vagyok anyának való. Szörnyű, ahogy üvöltözök a gyerekeimmel.
- Először az ekcéma, most az allergia meg a székrekedés. Mit csinálok rosszul?
- Nem érdekli semmi. Akármit mondok vagy teszek meg se hallja. Biztosan én rontottam el, de már nem érdekel. Fáradt vagyok.
- Tisztában vagyok vele, hogy nem tökéletes. Erős akarata van, és nem szereti, ha parancsolnak neki, hamar elszakad nála a cérna, na bumm! Ő ilyen. De én akkor is az anyja vagyok, és nem hagyom, hogy egy ostoba tanár démonizálja a fiamat!
- Félek, hogy mi lesz így belőle. Ha elengedem a kezét, és ráhagyom, ő nem tudja magától megtanulni a történelmet. Azt meg nem hagyhatom, hogy sorra hozza haza az egyeseket. Mi lesz így belőle?
- Mióta megszületett, csak akadályoz. Úgy érzem, hogy rágja a csontomat, és nekem nincs saját életem. De amúgy szeretem, csak... nem tudom élvezni. Nem jelent örömöt. Milyen anya az ilyen?
- Rászólok, hogy kapcsolja ki a gépet, mire kiakad, és mindennek elhord. Utál, gyűlöl, és még azt is ki meri mondani, hogy bárcsak meghalnék. Most komolyan ezt érdemlem?

2022. október 14.

Szülőként talán nem olyan szembetűnő, de iskolapszichológusként sajnos nap mint nap tapasztalom, hogy a gyerekek aggasztó lelkiállapotban vannak. És itt most nem csak arra gondolok, hogy elharapóztak az osztályon belüli bántalmazások, kegyetlenkedések, a gyerekek órai figyelme szétesett, vagy viselkedésük a megszokottnál is bizarrabb módokon sérti az „intézményi normát”. Nem is arra a nyilvánvaló tényre, hogy a Covid-helyzet óta egyre gyakoribbak az olyan pszichés tünetek, mint a falcolás, az öngyilkossági gondolatok/kísérletek, a testkép és étkezési zavarok. Hanem arra, hogy mind a felsősök, mind a középiskolás korosztály körében egyre gyakoribb, hogy ún. szorongásos rohamok csapnak le rájuk az intézményben.

A gyerek egyszer csak, szinte a semmitől és a semmiből, hirtelen rosszul lesz, leizzad, remegni kezd, hiperventillál, és arról számol be – ha tud - , hogy nem kap levegőt, fojtogató érzés van a torkában, és úgy kalapál a szíve, mintha épp egy szívrohamot hordana ki lábon. A pedagógusok persze ilyenkor megijednek, -ki ne tenné? – és vagy mentőt hívnak, vagy hazaküldik a gyereket, hogy „regenerálódjon”.

2022. szeptember 8.

Szándékaink tudatos átgondolása a nap elején egy nagyon hathatós mindfulness eszköz. Persze a nagy reggeli rohanásban nincs idő merengésre, tudom jól... - de ha készakarva mégis rászánjuk magunkat, és reggelente – akár fogmosás közben vagy reggelizés alatt - 10 percre megállunk és tudatosan átgondoljuk a számunkra fontos értékeket és prioritásainkat, garantáltan sokkal könnyedebb lesz a mindennapi káoszban való áramlás.

2022. augusztus 10.

Gyakran hallom lelkes és elhivatott pedagógusoktól (akik még a pályán maradtak), hogy teljesen tisztában vannak az érzelmi nevelés fontosságával, és azzal, hogy a mai iskolákban képtelenség érdemben tanítani anélkül, hogy ne foglalkozzanak a gyerekek érzelmi és társas kihívásaival. Azonban a tanmenet adott, az idő kevés, az érzelmi és viselkedésproblémák száma egyre csak gyarapszik, a pedagógusok teherbírása korlátozott, és különben sem tudják, hogy konkrétan hogyan is valósulhatna meg a lelki nevelés intézményes keretek között. Hiszen „köztudomású”, hogy a gyermek érzelmi jóllétéért és az olyan alapvető életkészségeikért, mint az önállóság, kedvesség, kudarctűrés, problémamegoldás, konfliktuskezelés stb. elsősorban a család a felelős.

Ezzel a blogcikkel azoknak a pedagógusoknak szeretnék segíteni, akik még keresnek működő utakat-módokat, és nyitottak arra, hogy a jövő tanévben bevezessenek olyan új és egyszerű rutinokat, amivel megkönnyíthetik a gyerekek közösségi (és sokszor családi) életét, ezáltal pedig a SAJÁT pedagógiai munkájukat is.

2022. július 15.

A gyerekek nap mint nap sokféle társas kihívással szembesülnek az oviban vagy az iskolában, ugyanakkor még kevés eszközük van ezek megoldására.

Azok a gyerekek, akik még szegényes problémamegoldó készséggel bírnak hajlamosak:
- elkerülni a cselekvést és a nehéznek ítélt helyzeteket (pl. elbújnak, amikor csúfolják őket)
- vagy anélkül lépnek akcióba, hogy átgondolnák mit cselekszenek (pl. megütik a társukat), és impulzív döntéseikkel további bonyodalmakba sodorják magukat.

2022. május 4.

Talán túl sok változás volt mostanában, talán végre itt a tavasz, közeledik a tanév vége és minden iskolás gyerek és (tanár) fárad. De az biztos, sokat hallom mostanában, hogy „elegem van”, „besokalltam”, „tele van a ...” kifejezéseket gyerekektől, felnőttektől egyaránt.

Mivel a kicsik még nehezen fejezik ki az érzéseiket (a kamaszok meg nem szívesen), készítettem néhány képkártyát a 6-14 éves korosztály legjellemzőbb életterületeiről, hogy mi, gyerekekkel foglalkozó szülők és szakemberek valamivel pontosabb képet kaphassunk arról, hogy mivel is van tele az a ... hócipő?

2022. április 21.

Életünk során folyamatosan társas kapcsolatokat építünk és azokban mozgunk. A kapcsolatainkban megélt sikerek és kudarcok adják az alapját az önértélésünknek, annak, hogy milyen embernek tartjuk magunkat, így azt is meghatározzák, hogy kivé-mivé válunk és mi az, amit inkább szeretnénk elkerülni.

Felcseperedésünk során ezeknek a kapcsolatoknak az építése és működtetése természetes módon, jobbára modellkövetés útján alakul, és annyira automatikus, hogy a legtöbbünk számára nem is tudatosul, hogy hogyan és milyen hatások által formálódott ez a rendkívül fontos életkészség.

2022. április 12.

Igen, van a 24 órás készenlét, mint szüntelen éberség, az éjszakai műszak, a folyamatos aggodalmak, az állandó kupi, majd ahogy gyarapodik a gyerekek száma: az eltérő akaratok ütközése és a ki-kivel-hova-mikor őskáosz... mégis a gyereknevelés legnehezebb része (legalábbis számomra) valami jóval mélyebb és húsbavágóbb dolog:

A pusztító énemmel való találkozás.

2022. március 1.

Szerencsére a legtöbb gyerek távol van a háborútól és az erőszakos cselekményektől, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének innen-onnan „felszedett” ismereteik, ne szoronganának a jövőtől, és ne érzékelnék azt a mérhetetlen érzelmi felbolydulást, amit a közelben zajló események bennünk felnőttekben is okozott.
Ahogy telik az idő, egyre több szó esik a háborúról az osztálytermekben és a családokban is, ezért lassan elkerülhetetlen, hogy valamilyen formában lehetőséget teremtsünk a gyerekekkel való beszélgetésnek erről a nehéz és bonyolult témáról.

2022. február 7.

Öröm, szomorúság, düh, undor, meglepődés, félelem... Tisztában vagy vele, mennyi érzés vonul át a testünkön egyetlen nap vagy akár egy óra alatt? És hányszor kerekedik bennünk érzelmi vihar? Hogyne lennél vele tisztában, igaz?
- Reggel van, felébreszt az óra, és bárcsak ne így lenne, de fáradtnak érzed magad.
- Készíted a reggelit, és fásultságot érzel.
- A gyerekek már korán reggel veszekednek valami apróságon, és fortyog benned a düh.
- Megégett a pirítós, és elfog a bosszúság.
- A férjed frissen, üdén kibújik a forró zuhany alól és reggeli puszival üdvözöl, akkor is, ha totálisan elborítottak az érzelmek. - Micsoda megkönnyebbülés!
- Miután mindenkit útnak indítottál az iskolába, észreveszed, hogy otthon maradtak az uzsonnás dobozok. Aggódni kezdesz, hogy vajon nem halnak-e éhen a drágák... és így tovább, és így tovább.

2021. december 9.

Már régóta figyelem, és sajnos egyre igazabbnak tűnik, hogy az iskola egy minitársadalom. Ahogy fent úgy lent, ahogy kint úgy bent. Minden tágabb közösségi valóság begyűrűzik ebbe a gyerekek és pedagógusok alkotta „intézményes boxba”, és jelenleg - ha akarjuk, ha nem - intenzív töménységben tapasztalható a „háborgó mélység”.

2021. október 31.

Két éve, hogy meghalt mamikám. Idős volt már, sokat betegeskedett, és tudni lehetett, hogy hamarosan eljön a nap - mégis fájt. Felfogtam, hogy jobb így neki, és nem hiszek a halál véglegességében, de mégis...

Amikor meghallottam, hogy már nincs köztünk, olyan érzés volt, mintha egy hólapáttal tarkón vágtak volna. Piszkosul megütött a hiánya. Hosszú hetek teltek el mire felocsúdtam, és újra irányítani tudtam a könnyeimet.

2021. augusztus 15.

Kedves Óvodapedagógusok, Tanár nénik, Tanár bácsik!
Üdvözlünk Titeket a nyári szünetben, és reméljük lassacskán sikerül kipihenni az előző „zűrzavaros” tanév fáradalmait. Mivel többen jeleztétek, hogy szívesen fogadnátok az osztálytermi viselkedés menedzselésével kapcsolatos jó gyakorlatokat, ötleteket, - a pedagógiai munkátokat megsegítendő - készítettünk egy kifejezetten Nektek szóló segédanyagot, amelyben egy csokor olyan könnyen bevezethető és alkalmazható stratégiát találtok, amelyek megkönnyíthetik az előttetek álló tanév tervezését, és elősegítik egy pozitív osztálytermi környezet megteremtését.

2021. július 27.

"Mi is felnőttünk valahogy, és ember lett belőlünk!" – hallom sokszor, amikor a tudatos gyermeknevelésről esik szó egy-egy társaságban, - és tényleg. Semmi szükség tovább nyomasztani gyermeknevelési okosságokkal az „Istenem, csak el ne rontsam, nehogy olyan pontpontpont legyek vele, mint anyám/apám volt velem” elvárások súlya alatt gályázó édesanyákat, akik már egyébként is túlontúl teljesítenek szülői szerepükben.

Sokan törekszünk másra, jobbra, mint amit kaptunk, ám ennek a szándékunknak legtöbbször nem a jobbítás, hanem az a félelem a motorja, hogy ha mi is ugyanúgy csináljuk, azzal ártunk, bántunk, traumatizálunk, és gyermekünk ugyanúgy nem lesz képes majd megküzdeni a helyzettel, mint mi.

2021. július 19.

A tévétől az okostelefonon át a közösségi médiáig, életünket a hét minden napján, különösen a nyári szünetben, bizony uralja az online tér. Köztudott, ha ezeket a modern technikai eszközöket megfontoltan használjuk, gazdagíthatja, segítheti a mindennapi életet, ám a túlzott fogyasztás sok értékes tevékenységet szoríthat ki az életünkből, például a személyes kapcsolatokat, a családi időt, a szabadtéri játékot, a testmozgást vagy épp az alvást.

De hogyan lehetséges egyensúlyban tartani gyerekeink online és offline idejét, és egyáltalán milyen irányvonalak mentén alakítsunk ki valamiféle józan rendet a kütyük használatát illetően? Utánajártam, hogy mit mondanak erről a kérdésről a kutatások, a témában jártas szakemberek, és a hatékony "netmentesítés" érdekében természetesen az internetet bújva egy szuperjó dologra bukkantam.

2021. július 14.

Úgy, mint a nagyvilágban, a vírushelyzet hazánkban, sőt az iskoláinkban is beindította a változás szelét. A hagyományos tanterv jól tudjuk, arra való, hogy a gyerekeink megtanuljanak helyesen írni, olvasni, számolni, és hogy elsajátítsanak egy általános tudásanyagot az olyan műveltségi területekből, mint a természettudományok, idegen nyelvek, történelem, digitális kultúra stb. Ez mind rendben is volna, ám a váratlan krízis sok más mellett arra is rávilágított, hogy létezik egy nagyon fontos műveltségi terület, amiben jóformán sem a családi sem az intézményes nevelés színterén nem mélyülnek el a gyerekek, - mégpedig a szociális és érzelmi képességek, az ún. soft skillek területe. Pedig az, hogy már gyerekként megtanuljuk felismerni és megfelelő módon kifejezni az érzéseinket, kezelni a lelki problémáinkat, hogy képesek legyünk meglátni és tekintettel lenni mások érzéseire/valóságára, és örömmel, könnyedén tudjunk együttműködni más emberekkel, talán a legfontosabb képességek az életben való boldogulás szempontjából.

2021. július 9.

Önfeledt lazulás, pihenés, kikapcsolódás, fagyi, naptej, fürdőruha, pacsker... Néhány elengedhetetlen kelléke a nyári szünetnek, amely végre elérkezett.

Bár ahányan vagyunk, annyiféleképpen élhetjük meg a szünidőt, (diákként hatalmas várakozással az önfeledt szabadságra, szülőként pedig esetleg túlterhelve, és azon gondolkodva, hogyan oldjuk meg gyermekeink felügyeletét, és hogyan éljük túl a 40 fokos hőséget a melóhelyen...), a nyári szünet összességében remek alkalom arra, hogy több időt tölthessünk együtt a szeretteinkkel, és a fizikai pihenés mellett érzelmi szükségleteink is helyet kaphassanak.

2021. június 29.

A webshopunkban összeválogattunk néhány olyan gyerekeknek szóló könyvet, ami igazi csemege lehet lelki egészségük szempontjából. Bár ezek hagyományosan nem mesekönyvek, mégis fontos értékeket közvetítenek, és minden erőltetett nevelési szándék nélkül segítik az olyan hétköznapi élethelyzetek feldolgozását, amivel kapcsolatban a gyerekeknek nehézségeik lehetnek.

Írok mindegyikről egy kis személyes szösszenetet, hátha Ti is kedvet kaptok, hogy valamelyiket elolvassátok a skacoknak.

2021. június 4.

Közeledik a vakáció, a gyerekek figyelme egyre nehezebben köthető le a tananyaggal, és pedagógusként talán mi is érezzük, hogy eljött az ideje a közösen töltött idő, az elért eredmények megünneplésének, és a pihenésnek.

Ha a tanév végén esedékes osztálykirándulások, lezárások lebonyolítása mellett szívesen szánnál időt arra, hogy a gyerekekkel közösen értékeld az évet, és szeretnél visszajelzést kapni az örömeikről, nehézségeikről és jövőbeni terveikről, akkor jó szívvel ajánlom ezt a kifejezetten év végére összeállított érzelmi nevelés segédletünket.

2021. május 31.

A szociális és érzelmi nevelés kulcsfontosságú eleme minden gyermek fejlődésének, hiszen a lelki egészséggel kapcsolatos ismeretek elsajátítása legalább annyira fontos, mint a tárgyi tudás megszerzése. Ehhez kínálunk segítséget a Spiribuuu Suli pszichoedukációs sorozattal, amelynek célja a 8–14 éves gyermekek érzelmi és társas készségeinek fejlesztése iskolai vagy otthoni keretek között.

A Spiribuuu Suli sorozat állandó szereplői Cápa Cintia, Troll Borisz, Plüss Emil, Pirospont Annabell, Páncélos Zita, Sünös Vincenzo és osztályfőnökük Hosszútűrő Miklós. Na de kik is ők, ismerd meg a Spiribuuu sulisokat!

2021. május 26.

Cápa Cintia, Troll Borisz, Plüss Emil, Pirospont Annabell, Páncélos Zita, Sünös Vincenzo és osztályfőnökük Hosszútűrő Miklós a szereplői az új könyvsorozatnak, amin idén dolgoztunk, és örömmel jelentem be, hogy végre megjelent, és immár kézzel fogható!

A Spiribuuu Suli könyvsorozat valódi „szerelemgyerek”, és mivel az az álmom, hogy minél több általános iskolai osztályban és családban megismerkedjenek vele, röviden bemutatnám az egyes köteteket.

2021. április 16.

Az ovis és alsós gyerekek 4 hét otthoni lazulás és tanulás után, jövő héttől visszatérnek az intézményes nevelés-oktatás kötelékébe. Azok, akik élvezték az otthoni tanulást, valószínűleg nem lesznek túl lelkesek az első napokban, azok pedig, akik már alig várták, hogy újra társaik körében lehessenek, túl nagy izgalommal érkeznek ahhoz, hogy figyelni és fókuszálni tudjanak a tananyagra, vagy az év elején meghatározott viselkedéses normákra.

2021. április 1.

Mindig is csodáltam azokat az embereket, akik képesek korán felkelni és időt szánnak arra, hogy erőt és lendületet teremtsenek az előttük álló 24 órához, viszont én magam soha nem éreztem magam képesnek (vagy inkább elég motiváltnak) erre.

Nem tudom, Te hogy vagy vele, de ez az „itthon az egész család, itthonról dolgozunk és tanulunk és nem megyünk sehova, mert covid van” időszak kezdi kicsit ködössé tenni az agyamat, tompává tenni az érzékelésemet, mintha minden színtelen, szagtalan, üres és mozdulatlan lenne - pedig itt a tavasz, és igen, akár élvezni is lehetne... de ez most nem jön magától.

2021. március 3.

„Kezd elegem lenni abból, hogy a gyerekeim levegőnek néznek! Ha kérek valamit, semmi reakció, egészen addig, amíg fel nem idegesedek és ordibálni kezdek. Tudom, hogy a fenyegetőzés és a kiselőadás nem megoldás, de fogalmam sincs mit tehetnék. Ha erőszakos vagyok, utálom magam, de ha rájuk hagyom, akkor sohasem tanulják meg a dolgukat. Van valami ötleted?” (T. Edit)

Kedves Edit! Köszönöm, hogy írtál, mert nagyon fontos témát említesz. Szívesen megosztom a tapasztalataimat róla, sőt van néhány praktikus ötletem is a kezelésére.

2021. február 19.

Ha Te is tapasztalod ezt a „fostalicska” hangulatot, és kiégettnek érzed magad, de nem feltétlenül a szakmádban, hanem inkább a „családi élettől”, ez a cikk Neked szól. Az anyai szerepben való kiégés jelen helyzetben nagyon is valós kockázat, ezért fontos, hogy beszéljünk róla, és meglássuk NEM VAGYUNK EGYEDÜL.
- Mi is az a szülői kiégés?
- Mi okozza?
- Miért fontos elkerülni?
- És milyen gyakorlati lépésekkel indíthatjuk újra megfásult testünket és lelkünket?

2021. január 21.

Mi felnőttek talán már nem is emlékszünk, mennyi csúfolódás és piszkálódás ért bennünket gyerekkorunkban, de ha előhívjuk kicsit a száműzött emlékeket, biztos vagyok benne, hogy mindenkiben feldereng egy-két fájdalmas pillanat.
Amikor a gyerekeink szenvednek el hasonló bántást a társaiktól, az sok esetben éppen azért felkavaró szülőként, mert túl azon, hogy imádjuk a csemeténket és ösztönösen védeni próbáljuk, a vele történt „igazságtalanság” a saját bántó sztorinkat is a felszínre hozza.

2021. január 9.

Boldog új évet! Boldog új évet! Boldog új évet! – mondogatni is szeretem, de a legizgalmasabb hallgatni, hogy kinek, mit jelent ez a jókívánság.

- Mitől lenne boldog az új évünk?
- Mitől lenne teljesebb az életünk?
- Mit szeretnénk valójában? Mire vágyunk legbelül? Miről álmodunk titkon?
- Minek a hiányát panaszoljuk régóta?
- Mit hagynánk magunk mögött?
- Mit tervezünk máshogy cselekedni?
- Miről döntöttük el, hogy itt az idő megváltoztatni?

2020. november 20.

Elgondolkodtál már azon, hogy mi lehet az emberi kapcsolatokban való sikeresség titka? Hogy mit tudhatnak azok a „szerencsés” emberek, akik könnyedén képesek kapcsolatot teremteni, és képesek kijönni bárkivel?
Költözéseink miatt az én gyerekeim többször váltottak iskolát, és mivel újra és újra más osztályközösségben találták magukat, anyaként sokat gondolkoztam azon, hogy mit kellene elkerülniük és mire lenne szükségük ahhoz, hogy mihamarabb barátokra találjanak, és befogadva, szeretve legyenek a társaik körében.

2020. november 7.

Ez a furcsa 2020-as esztendő lassan a vége felé közeledik. Ahogy emberekkel beszélgetek, kiderül, hogy így vagy úgy mindenki a végét várja. Mintha a december 31-én éjfélkor felcsendülő himnusz szélnek eresztené ennek a zűrzavaros évnek az összes bizonytalanságát, és valami szép, új, biztos jövő hírét zengené...

2020. október 21.

Az élet tele van változásokkal. A gyerekek élete is.

- Ha el kell költöznie a szeretett otthonából,
- Ha új osztályba vagy új focicsapatba kerül,
- Ha a szülei válnak, és az apuka elköltözik a családtól,
- Ha a cicája, akiről éveken át gondoskodott elkóborol vagy megbetegszik,
- Ha meghal valakije, akit nagyon szeretett...
... és a nagy veszteségek piszkosul tudnak fájni!

2020. október 13.

-Ezt a gyereket nem érdekli semmi, csak a videójáték hozza lázba, meg a kütyüzés.
-Ha tanulni kell, azt mondja, nincs házi, vagy nincs kedve hozzá.
-Ha segíteni próbálunk, kiakad, hogy már megint és mindig tanulni kell, az órai anyag egy baromság, a tanár hülye és ő utál tanulni.
-Ha beleállunk a csatába és tanulásra erőszakoljuk, abból többnyire egyikünk sem jön ki „nyertesen.”
-Mi lesz így belőle, ha ilyen lusta marad?

Gyakran hallani szülőktől ehhez hasonló panaszokat.

2020. szeptember 24.

Vannak gyerekek, akiknek túlzottan magas elvárásaik vannak önmaguk felé. Mindent tökéletesen akarnak csinálni, szinte sohasem elégedettek a munkájukkal. Nehezen viselik a kudarcot, félnek a hibázástól és attól, hogy a környezetük nem fogadja el őket.

2020. szeptember 13.

Iskolapszichológus munkám során azt tapasztalom, hogy nincs könnyű helyzetben az a szülő, pedagógus vagy szakember, aki egy iskolai osztállyal vagy akár csak egy-egy gyerekkel szeretne viselkedési vagy érzelmi problémák megoldásán dolgozni, ugyanis a jelenlegi hazai viszonylatban nem igazán vannak hozzá megfelelő eszközeink.

2020. augusztus 27.

Miközben a nyáriszünet utolsó napjaiban gondosan pakoljuk az iskolatáskát, rendezgetjük a tolltartót, készítjük elő gyermekeink szobáját, ruháit, tankönyveit és egész életünket a szeptemberi iskolakezdésre, nagyon könnyű megfeledkezni arról, hogy biztonságot, örömöt, és könnyedséget is csomagoljunk számukra, - egyfajta érzelmi hátizsákot.

2020. július 29.

Az aggodalom és a szorongás egy olyan zavaró gondolat/érzés, ami úgy tűnik, hogy sehogyan sem akar kimenni a rendszerünkből. Olyan, mint egy állandóan zümmögő, bosszantó légy a fejünkben, ami folyton visszatér, hiába hessegetjük el. Hol menekülni próbálunk előle, hol erőszakkal ki akarjuk irtani, de minél inkább küzdünk ellene, annál inkább elkeserítő, hogy létezik.

2020. július 13.

A gyerek idedől, odadől, hempereg, nyekereg, nyivákol, duzzog, csapkod, elkezd valamit, aztán abbahagyja, és halvány lila gőze nincs, hogy mihez kezdjen magával – főleg, ha nincs TV, net, ipad, társak, vagy bármi szórakoztató figyelemelterelő program.

A gyerek unatkozik, és mivel ezt elég nehéz elviselni, szinte mindannyian reagálunk rá valahogyan.

2020. június 30.

Sok olyan gyerek jött hozzám, akit a szülei nem mertek elvinni „normál” pszichológushoz, mert attól tartottak, hogy olyan diagnózist kapnak, amivel nem értenek egyet, vagy azt fogják hallani, hogy ők a felelősek a gyerek viselkedésért, sőt olyan is volt, hogy attól féltek, hogy a gyerek gyógyszeres kezelésre szorul majd.

2020. június 23.

Ha azt szeretnénk, hogy gyermekeink képesek legyenek az éberségre és önszabályozásra, először is meg kell velük ismertetni az érzelmek birodalmát.

- Mik azok az érzelmek és mire való?
- Mit tudunk meg általuk önmagunkról és a környezetünkről?
- Hogyan ismerhetjük fel az egyes érzéseket magunkban és másokban?
- Hogyan tudjuk megkülönböztetni az egyiket a másiktól?
- Milyen elnevezésekkel illetjük őket?
- Hogyan fejezhetjük ki az érzéseinket olyan módon, hogy ne legyünk bántóak, mások mégis meghallják a szükségleteinket?

2020. május 25.

Isten látja lelkem, imádom a fiamat, és sokszor büszke vagyok a fene erős akaratára, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy az intenzív összezártságban soha nem tépáztuk cafatokra egymás idegeit.

2020. április 27.

Azon gondolkoztam, hogy mi az, amit az aktuális anyák napi letölthető ajándékhoz adhatnék, ami nem a gyerekeknek szól, hanem nekünk szülőknek, a néha „kissé kifacsart”, de kiabálósan is ÉDES anyáknak.

2020. április 21.

Az előző írásomban olyan légzőjátékokat, lazító játékokat és megküzdéses játékokat listáztam melyeket szülőként fel tudtok használni a kis méregzsákok lenyugtatására, itt pedig összeállítottam egy segédletet ahhoz, hogy hogyan tudjátok otthon átbeszélni és picit tudatosabban feldolgozni az agresszió témakörét ovis és kisiskolás korú gyerekekkel.

2020. április 21.

A gyerekeknek kezdetben nem okoz gondot az intenzív indulatok kifejezése. Haragjukban a legnagyobb természetességgel vetik magukat a földre és bűntudat nélkül törnek játszótársuk életére egy homokozólapáttal. Előbb vagy utóbb azonban, mind a felnőttektől, mind a kortársaktól a legtöbben megtanulják, hogy a fékevesztett mérgelődés nem díjazott viselkedés.

2020. április 14.

„Addig élvezd amíg, kicsi! Kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond!”, - nem tudom hányszor hallottam ezt a jótanácsot, mióta a gyerekeim megszülettek. Bár kisgyerekes szülőként cseppet sem enyhített a „kínjaimon” ez a bölcsesség, mára talán kezdem érteni, - és hát a karantén helyzet sokat segít ebben.:)

2020. április 13.

A Z-generáció szülöttei bár otthonosan mozognak az online térben és a hagyományos iskolai oktatásnál talán jobban élvezik a jelenlegi, „szabadabb” homeschool-t, életkoruknál fogva arra rendeltettek, hogy függetlenedjenek a szülőktől, a barátaikkal lóghassanak, és tervezhessék a szép, új jövőt.

2020. április 9.

Sokunk életében ismerős helyzet: a kistesó utánozza a nagytesót, szeretne minden tevékenységben részt venni, szeretne vele együtt játszani, de az elsőszülött ritkán tekint rá partnerként. Szülőként hol a nagytesókat kényszerítjük, hogy bevegyék a kicsit a játékba, hol a kicsinek papolunk, hogy akadjon már le a nagyokról, de akármelyik ujjunkat harapjunk, FÁJ. Mit lehet ezzel kezdeni?

2020. április 7.

Mostanra nagyjából minden szülő tapasztalja, hogy a gyerekek bár könnyedebben és rugalmasabban álltak a változáshoz, az izoláltság és a bezártság náluk is felcsavarta az érzelmek intenzitását.

2020. április 5.

Tudom, hogy sok családban nincs most idő és energia a gyerekek lelki problémáival foglalkozni és játszani, a szülők nagyon leterheltek mind fizikailag, mind érzelmileg, ugyanakkor pszichológusként egyre több helyről hallom, hogy a kisebbeknek és fiatalabbaknak is megvannak a maguk gondjai a jelen helyzettel kapcsolatban.

2020. április 3.

Az anyatermészetnek megvan a képessége arra, hogy balanszírozza önmagát. Hidegre meleg jön, fényre sötétség, életre halál, túlnépesedésre népességcsökkenés és így tovább.

2020. április 1.

2 csodálatos barátnőmmel is beszélgettem a minap, és érdekes módon mind a ketten az ERŐRŐL beszéltek valamilyen formában.

2020. március 30.

A kommunikáció olyan, mint a főzés. Mindenki tudja és csinálja valahogy és persze minden húsleves fogyasztható, de óriási különbség van egy sietősen összedobott és egy művészi gonddal elkészített étel között.

2020. március 28.

Jól tudjuk, hogy minden új élethelyzet fokozott stresszel jár, ám napjaink sokkoló átalakulási folyamatában nagyon könnyű ezalatt megrogyni kicsit.

2020. március 27.

Ebben a rövid videóban Hornok Ilda tripla-mami barátnőm kérdezett az otthoni karanténnal járó érzelmi terhekről, szorongásokról, és főként arról, hogyan kímélhetnénk meg a gyerekeket egyrészt a felesleges aggodalmaktól, másrészt a helyzettel járó feszültebb anyai/apai reakcióktól.

2020. március 26.

Este 6 óra van, ugyanabban a ruhában vagyok, amiben aludtam, még nem mostam fogat, de egész nap főzök, rakodok, itthonról dolgozok, telefon a fülemen, gyerekek a nyakamon, a házi sehol, a lakás szalad... HELP!

2020. március 24.

Amikor nagyjából két éve kivettük a gyerekeket az iskolából, és úgy döntöttünk, hogy egy ideig mindent hátrahagyva Costa Ricára költözünk, hogy kicsit lelassítsunk, hogy jobban megismerjük egymást és újra összekapcsolódjunk, mint család, még nem gondoltam, hogy rövid időn belül majdnem minden család hasonló cipőben fogja találni magát, - jóllehet nem szabad akaratából.

2020. március 13.

Érdekes dolog ilyen messziről figyelni kis hazánk, és a világ történéseit. Ülök a dzsungel közepén, kávét kortyolgatok, füstöt eregetek, messengeren beszélgetek Veletek, és az az érzésem, mintha egy mozit néznék.

2020. március 11.

Idáig talán így gondolkodtunk:

- Nem kell róla beszélni, nehogy megijedjenek!
- Minek gerjesszünk bennük félelmeket?
- Nincs itt idő ilyesmire, be kell raktározni!
- Tanítsuk meg őket helyesen kezet mosni!
- Hülye, aki pánikol, ők teremtették az egészet.
- Az én gyerekem ne féljen, nehogy ilyen hülye legyen!

2020. február 29.

Nagyon szeretem a történeteket. Olvasni, hallgatni, nézni, kitalálni és írni is. Pszichológia BA szakos diplomamunkámban is a szimbolikus történetek gyógyító hatását kutattam, és az én aprócska kutatásom is igazolta, hogy a mesék, szuggesztíven ható üzenetek közvetítőjeként, hatással vannak a gyerekek viselkedésére.

2020. február 19.

Semmi gond, ha csendes és visszahúzódó valaki, ám ha félénk természete miatt sok olyasmit nem mer megtenni, amit valójában nagyon is szeretne, akkor nem árt neki egy kis bátorítás.

Mi is az a félelem?
Miért szorongunk bizonyos helyzetekben?
Miért van, hogy egyesek félősök, míg mások nem?
Hogyan lehetnénk magabiztosabbak, bátrabbak, amikor kellene?

2020. február 15.

A gyerek problémája a szülő problémája is és sajnos (vagy nem) olyan korban élünk, amelyben nem kevés zűrzavar van körülöttünk. Mivel gyerekeinket nem tudjuk megóvni az Élet valamennyi kihívásától, szülőként a legtöbb, amit tehetünk, hogy bátorítjuk őket a problémákkal való megküzdésre és olyan eszközöket adunk a kezükbe, melyekkel győzelemre vihetik saját harcaikat. Hiszem ugyanis, hogy a problémák azért vannak, hogy megoldjuk őket, és erősödjünk, fejlődjünk általuk.

2019. augusztus 3.

Az élet egy fantasztikus társasjáték, aminek csak akkor van értelme, és csak akkor élvezhető, ha
1) ismered a játékszabályokat, és
2) beszállsz a játékba. Tudatosság.

Ennek a játéknak a neve: JÓ játék, mert az a célja, hogy
1) először is megtaláld az elrejtett, elfelejtett, rossznak álcázott JÓT, aki valójában vagy, önmagadban és másokban is.
2) majd táncolj vele az egyre mélyebb boldogság és kiteljesedés felé...

2019. július 7.

Mivel nagymamám vallásos volt, már gyermekként megismerkedtem a kereszténység és Jézus tanításaival, de a lelkem sohasem békélt azzal a gondolattal, hogy Isten megbüntette Ádámot és Évát és kikergette őket a paradicsomból, úgyhogy anélkül, hogy bárki elmélkedett volna velem erről, viszonylag korán eldöntöttem, hogy a templom nem nekem való hely, az Én Istenem JÓ, és szeret engem...